A sport világában a teljesítményszorongás feltárása és annak kezelése egyik legfőbb feladata a sportpszichológiai munkánknak. Éppen ezért nagyon sok technikát tanítok én is a gyerekeknek/felnőtteknek, amit az életük más területén is tudnak majd alkalmazni (relax technikák, légzéstechnika, átkeretezés).
Az elmúlt időszakban nagyon sok gyerek és felnőtt jelentkezik nálam extrém szorongásos tünetekkel, ami mellett meg kell álljak egy pillanatra.
Azt azonban ki kell emeljem, hogy ilyenkor első körben egy átfogó orvosi vizsgálatot javaslunk (kardiológus- kizárva a szívelégtelenséget, neurológus- kizárva az epilepszia és már kóros folyamatokat, pulmonológus- asztma, tüdőkapacitás kivizsgálását) Extrém esetben pszichiáter segítségét is indokolt kérni, gyógyszeres támogatással.
De mi az, ami mégis, bármilyen élethelyzetben azonnal bevethető?
Egyéb légzéstechnika:
Extrém helyzet: Segítség! Pánikba estem?!
A pánikroham – mint a neve is mutatja – „páni” félelmet takar. A tünetek változatosak lehetnek, de a pánikbetegség diagnózisának kimondásához – többszöri rohamot követően – legalább négy tünetre van szükség a felsoroltak közül:
- Fulladás vagy légszomj
- Szúró, nyomó, égő mellkasi fájdalom
- Erős szívdobogásérzés vagy igen gyors szívdobogás
- Ájulásérzés, szédülés, bizonytalanság
- Reszketés, remegés
- Kipirulás vagy hidegrázás
- Izzadás
- Émelygés, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom
- Zsibbadó, szurkáló érzés a végtagokban, az arcon
- A test idegenként való megélése
- Sírás
- Rémület, rettegés
- Halálfélelem
- A megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
A pánikroham és az infarktus közti különbség
A pánikbetegség könnyen összetéveszthető néhány teljesen más eredetű betegséggel, például kezdődő szívinfarktussal, egyes hormonális betegségekkel, amelyekben hirtelen nagy mennyiségű hormon jut a vérbe, de egyes gyógyszerek, kábítószerek megvonása is okozhat hasonló tüneteket.
Mit tegyél ilyenkor?
1. Lassítsuk le a szapora légzést
A doboztechnika, bár az elején nehéznek tűnhet a kivitelezése segíthet a szapora légzés lelassításában. Azt is megteheted, hogy a gyermek/felnőtt kezét a mellkasodra teszed, és a feladat az, hogy átvegye a te légzésed ritmusát (ami ha te is pánikba esel nem fog segíteni, igyekezz nyugodt és biztonságot sugárzó miliőt teremteni).
2. Zacskó vagy friss levegő
A pánikosok egyik részének enyhülést hoz, ha zacskóba lélegzik rosszullét esetén, ami azzal magyarázható, hogy a túl szapora szívverés következtében csökken a szervezetünkben a széndioxid szint, a zacskóból légzés során a széndioxid azonban „visszatölthető”, hiszen elhasznált levegőt lélegzünk be.
3. Folyadékbevitel
Ugyanígy nyugtatja a testet a folyadékbevitel, azon belül is a víz fogyasztása. Az emberek többsége nagyon keveset iszik, a vér ennek következtében besűrűsödik, ami alaposan megnehezíti a szív dolgát. Márpedig a roham esetén főszerep jut a szívnek, megérdemli, hogy megtámogassuk: a víz hígítja a vért, javítja a közérzetet.
4. Borogatás
A szív, tarkó, csukló környéki hűvös – nem fagyos – borogatás is jótékony hatású.
5. Vércukorszint és magnézium bevitel
A végtagremegéssel járó rosszullét esetén érdemes megvizsgálni, hogy mi állhat a rosszullét hátterében, gyakran előfordul, hogy nem figyelt oda a táplálkozásra megfelelően. A tápanyagok kiürülése, a vércukorszint leesése könnyedén okozhat roham közeli állapotot, ezért ilyenkor ajánlott cukros ételt fogyasztani, emellett a magnéziumot is fontos pótolni ezekben az esetekben.
6. Figyelj valami másra!
A figyelemelterelés a legjobb megoldások egyike. Jót teszel az éppen pánikrohamot elszenvedőnek, ha elkezdesz nekik beszélni egy teljesen más témáról, és nem arról kérdezgeted őket, hogy érzik magukat. A pánikroham egyik legfontosabb ismérve a teljes kontrollvesztés, a megőrüléstől és az elszigeteltségtől való rettegés. A hangoddal, jelenléteddel, kérdéseiddel, figyelmeddel visszairányíthatod őt a realitásba. Amennyiben pánikszerű tüneteket produkál valaki a környezetedben, érdemes pszichológus segítségét kérni, mert ezen érzések elhatalmasodása kóros, tartós stressznek minősül, ami hosszabbtávon egészségkárosító hatással bírnak. Illetve olyan anticipációs szorongást generál, ami tovább ronthatja az érintett életminőségét.